Hogy most valami válság van, arról mindenki hallott. Hogy mi az oka? Az átlagember azt fogja mondani, hogy a "hatalmasok" ezt találták ki, hogy ők gazdagabbak legyenek, míg a többi ember szegényebb. A tájékozattabbak valószínűleg Amerikára fognak mutogatni, meg a felelőtlen hitelezést fogják emlegetni. A pénzügyi guruk pedig lufikat emlegetnek, amik a szabályozás hiányosságai miatt alakultak ki. Szerintem mindegyiküknek igaza van, de a valóságnak csak az általuk látott szeletét érzékelik, így ez mind csak részigazság. Megkísérlem leírni, hogy én szerintem mi is történt, és ennek milyen következményei lesznek.
A helyzet az, hogy ez egy pénzügyi válság. Ahhoz, hogy megértsük, hogy ez mit jelent, a pénzt magát kell jobban megismerni. Azt mindenki tudja, hogy a pénz arra szolgál, hogy kényelmesen tudjunk csereberélni: munkánkért pénzt kapunk, amit később mindenféle jóra elkölthetünk. Azt is elvárjuk tőle, hogy megőrizze értékét, tehát hiába dolgoztam én meg ma a pénzemért, elkölteni lehet, hogy csak jövőre, vagy tíz év múlva akarom, és azt szeretném, hogy amin most egy kiló kenyeret megvehetek, azon lehetőleg később is meg tudjam venni azt a kiló kenyeret. Persze ez utóbbi tulajdonság csak egy illúzió, hiszen sokszor előfordult már, hogy sok év félretett pénze rövid idő múlva már csak gyújtósnak volt használható, de a pénzügyi rendszer egyik fő célja ez, hogy egy "kis" romlástól eltekintve a pénz értéke állandó legyen.
Ezt régen azzal próbálták elérni, hogy a pénz köznapilag felhasználható értéket képviselt (pl. só vagy szarvasmarha volt a pénz), később elég volt az, hogy értékét egy viszonylag állandó mennyiségben jelen lévő anyaghoz, az aranyhoz kötötték. Ez volt a helyzet a huszadik század nagy részében a fejlett országokban, míg a fejletlen országokban az előbbiek pénzéhez próbálták több-kevesebb sikerrel kötni a pénzüket (ha nem ment, akkor leértékelték). Itt persze a vezetők simán megtették, hogy ha pénzre volt szükségük, akkor nyomtak maguknak, így aztán nem csoda, hogy minden megtakarítást rögtön megpróbáltak az emberek "kemény" valutára váltani. Ilyen pénzügyi rendszer volt Magyarországon egész a közelmúltig!
Szóval visszatérve a fejlett országokhoz: a rendszer úgy működött, hogy gyakorlatilag fix mennyiségű pénz keringett a gazdaságban, de ez (mint a nagy gazdasági világválság megmutatta) sajnos nem egyenlő azzal, hogy az értéke is fix. Hogy miért? Gondolj csak bele, hogy ha úgy döntesz, hogy félreteszel 1000 Ft-ot jövőre, akkor az a pénz az idén
hiányozni fog a gazdaságból, tehát a többi pénz értéke növekedni fog (kevesebbe fog kerülni pl. egy kiló kenyér), míg amikor elköltöd, akkor korrigálódik.
Ez a hatás persze nagyon csekély, és a sok egymástól függetlenül költekező ember kiegyenlíti ezt az effektust, de ha sokan egyszerre cselekednek, annak már érezhető lehet a hatása. Például ha sokan mennek egyszerre nyugdíjba, és elkezdik felélni a megtakarításaikat, az pénzromlást (inflációt) fog okozni, míg ha többen egyszerre kezdik el a fiókba rakosgatni a pénzt (pl. bankpánik miatt), akkor az pénzfelértékelődést (deflációt) kelt.

Ha pedig egyszer elindul egy ilyen folyamat, akkor az önmagát erősítheti, hiszen ha érezhetően kevesebb a pénz, akkor csökken a vállalati profit, több vállalat csődbe megy, vagy veszteséges lesz, és emiatt egyre többen vonják ki a pénzüket a gazdaságból, vagyis még ott még kevesebb lesz a pénz. Ezt hívják deflációs spirálnak, és ha beindul, és nem állítják meg, akkor mindent maga alá temet, mint a nagy gazdasági világválság alatt (tőzsdepánik, bankösszeomlás, egekbe szökő munkanélküliség...). Persze ez ebben a formában csak egy globális válság esetében állhat elő, mert ha mondjuk csak egy ország van gondban, akkor azt előbb-utóbb a külföldi befektetők pénze szükségszerűen kihúzza a spirálból, viszont egy világválság esetén nincsen "külső" pénz, ami beléphet. Ezért egy egész világra kiterjedő pénzügyi válság sokkal nehezebben áll elő (a sok szereplő könnyebben korrigálja a néhány szereplő okozta kilengéseket), viszont ha egyszer beindul, akkor gyakorlatilag lehetetlen megállítani.
Ez a rendszer egészen 1971-ig kitartott, amikor is az USA úgy döntött, hogy nem köti többé az aranyhoz a pénzét, és egy egészen új rendszert vezetett be, amit máig is használnak minden fejlett országban. A dolog lényege az, hogy a pénzt a bankok állítják elő a hitelt felvevők részére a semmiből, gyakorlatilag korlátlanul, csak megfelelő fedezetet kell mögé rakni (általában egy ingatlant), amit aztán pénzzé tehet a bank, ha az adós nem fizet, így mindenképpen a pénzéhez jut. A pénz értékállóságát egyrészt az adná, hogy hosszú távon kábé ugyanannyi kölcsönt fizetnek majd vissza, mint amennyi új kölcsönt felvesznek, másrészt ha valamiért nem teljesen egyenletes a dolog, az alapkamat változtatásával az állam tudja szabályozni a hitelezést.
Az alapkamat az a kamat, amit az állam fizet a pénzre (kötvényekre), és ez közvetlenül befolyásolja azt, hogy a bankok mennyi kamatot kérnek a hitelekre. Vagyis ha megemeli az alapkamatot, akkor csökken a hitelfelvétel, így csökken a pénz mennyisége is, ha pedig lejjebb viszi azt, akkor több lesz a pénz.
Ez ilyen egyszerű...
Ha ez ilyen egyszerű volna, akkor most nem állnánk így. Mert ez a fránya alapkamat úgy tűnik, hosszú távon egyre csak csökken. Csökkennie is kell, hiszen az országok általában egy alacsony, de pozitív inflációt céloznak meg. Azaz nem szeretnék, ha gyorsan romlásnak indulna a pénz, de azt sem, ha negatívba csúszna, hiszen ha defláció van, akkor nem éri meg befektetni, és rögtön jönnek a csődök, munkahelyek szűnnek meg, stb. De ahhoz, hogy mindig infláció legyen, folyamatosan növelni kell a pénz mennyiségét, amit hosszú távon csak kamatcsökkentésekkel lehet elérni.
És itt jutunk el a dolog csattanójához: az alapkamatot nem lehet nulla százalék alá csökkenteni. Hmmmm, mennyi is most az alapkamat az USÁ-ban, Kanadában, Svájcban, Svédországban és Japánban? Kábé egy nagy zérus. Akkor most mi is lesz? Rövid távon fogalmam sincs, mert a legtöbb helyen nemrég csökkentették ekkorára, viszont 4-5 éven belül már tuti ez sem lesz elég a pénzkínálat fenntartásához, és akkor jön a feketeleves. Csak a drasztikus beavatkozás mentheti meg a rendszert az összeomlástól.
Ha ugyanis nem viszik lejjebb az alapkamatot, akkor előbb-utóbb elfogynak az új hitelfelvevők, és már nem fog növekedni az összhitel (ami az összpénz is) mennyisége, sőt csökkenni fog. A pénzmennyiség csökkenése viszont deflációt okoz, ami gazdasági visszaesést és deflációs spirált indít el. És ezt a folyamatot csak kamatcsökkentéssel lehetne megállítani, azt viszont 0%-os kamatnál már nincs hova csökkenteni. És ekkor a gazdaság összeomlik.